Olaszország, SzG3: Trieszt (Trieste, Trst), SzG3

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

A második nap korán átmentem Triesztbe (elsődlegesen zenei DVD-k vásárlása miatt, de ezek is már alig kaphatóak, itt is a streamelés folyik. Én viszont szeretem konkréten birtokolni fizikailag a zenét, jelen esetben DVD formájában. Erről ennyit). Hatalmas város ami be van szorítva a hegyek és a tengerpart közé. E miatt itt lakni és közlekedni is hatalmas kihívás. Korábban még az is probléma volt, hogy ez a keskeny nyúlványa Olaszországnak szinte teljesen el volt zárva, egyedül nyugat felé lehetett normálisan kijutni innen (ennek az volt az oka, hogy - a sok tulajdonos váltás után - a II. VH után két zóna alakult ki,a Trieszti "A" zóna amerikai és angol, míg a Trieszti "B" zóna jugoszláv ellenőrzés alá került (tehát máshol is volt a berlini megosztottsághoz hasonló helyzet). Ez az állapot 1954 október 26-án szűnt meg, így az "A" zóna ismét Olaszország része lett, a "B" zóna Jugoszláviáé lett (jelenleg Szlovéniához ill. Horvátországhoz tartoznak). Na de erről ennyit.

Maga a belvárosi rész is igen nagy, tele hasonló - korábban palotáknak épített - épületekkel. Először itt is a parkolást kellett megoldanom, jelen esetben a pályaudvar melletti utcában lévőben tettem le a kocsit, aminek nagy előnye volt, hogy a vasúti fotózásomhoz is jó volt (amúgy meg az utcákban parkolni gyakorlatilag lehetetlen). Innen gyalog a belváros szíve alig 4 háztömbnyire van, ez a Canal Grande (nekik is van). Ez egy hosszan benyúló kiépített csatorna, mindkét oldalán, valamint a vízen is vendéglők sora található. Innen el lehet több felé sétálni, vannak kifejezetten sétáló utcák is, de a legtöbb utca keskeny, egyirányú. A keskenység miatt ez kissé nyomasztó, mivel az utcákat hatalmas házak szegélyezik. Ezek és a paloták zöme a leírás szerint bécsi mintákat követtek.

Triesztben gyakorlatilag ezt lehet csinálni: sétálni a Canal Grande környékén, a tengerparton (ezt is csak korlátozottan, mivel a nagy részét a személy és teher kikötők foglalják le). Viszont a negyedik napon, amikor visszajöttem ide még egyszer, kifogtam egy hatalmas hajót, érdekes volt látni egy ilyet élőben. Még érdemes a trieszti várba felmenni, de erről majd később. Nagyjából ezt tudja Trieszt (érdekes módon a közlekedés amúgy rendben volt, szinte osztrák, német módon - tehát normálisan - közlekedett mindenki, csend volt, egyetlen dudaszót sem hallottam az egész idő alatt).